Magyar siker a nemzetközi Epson robotversenyen

Budapest - 2019. április 10. A Pécsi Tudományegyetem öt hallgatója nyerte meg az Epson pályázatán meghirdetett hat ipari robot egyikét. A „Robotvezérlés AR-szemüveggel” projekt az orvosi műtétek távvezérlésének irányába tesz jelentős lépést. Az ipari és tudományos területről érkező zsűriben helyet foglalt a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa is.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Tanszékének lelkes hallgatói és oktatójuk nyerték meg az Epson 2018-ban Európában, a Közel-Keleten, Afrikában és Oroszországban meghirdetett „Nyerjen egy robotot!” pályázatának első díját. A győztes magyar projekt nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az orvosi műtétek megreformálását. A robottal és a kiterjesztett valóság okosszemüvegeivel, egy új módszer alkalmazásával, már akár a közeljövőben is távvezérléssel végezhetnek el bizonyos műtéteket. Ez az eljárás nagy előrelépést jelent azokban az esetekben, amikor valamilyen okból nem lehet hozzá(f)érni a beteghez.

„Ezen az alkalmazáson 2018 szeptembere óta dolgozunk. Lényegében az informatikai oldal készen van, egy saját magunk által 3D nyomtatóval nyomtatott robotkaron már teszteltünk is, de most már tudjuk majd a valós körülményekhez közelebb helyezni a koncepciót. A cél egy olyan kiterjesztett valóság alapú tér létrehozása, amelyben a robottér koordinátarendszere, szabadságfokai és utasításkezelése összeregisztrálásra kerül a modelltérrel, így a robot az eszköz szenzoraival emberi gesztusokkal lesz irányítható. További haszna ennek, hogy az ismert robottér által a kiterjesztett valóság alapú modelltér aktívan módosíthatóvá válik, így lehetővé téve olyan orvosi szimulációkat, melyben a robot szerepet kap (asszisztencia, műtét stb.). Szerencsére időben sikerült beadni a pályázatunkat, amivel még jobb eszközhöz is jutottunk, mint eredetileg terveztük.” – mondta Dr. Háber István, a PTE Gépészmérnöki tanszékének vezetője. „Az AR (kiterjesztett valóság) szemüvegek számos olyan szenzorral vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik alakzatok, illetve a környező tér feltérképezését. Így lehetőség nyílik arra, hogy egy AR szemüveget felhúzva, egy 8-10 méter maximális távolságban levő robotkart kézmozdulatokkal irányítsunk. A megoldás széleskörűen használható az oktatásban, illetve a későbbiekre vonatkozóan a valós műveletek alapkutatásának tekinthető.” – avatott be a projekt részleteibe.

A beérkezett projektek mennyisége - vagyis az, hogy több, mint ötven pályázatot bíráltak el - és minősége indikálta azt a döntést, hogy az eredeti pályázatban meghirdetett három robot helyett hat találta meg a helyét a tehetséges fiatalokból álló csapatoknál. „Nem szerettük volna, hogyha bármelyik győztes csapat elesik a lehetőségtől, hogy megvalósíthassa a technológiai fejlődés szempontjából is fontos projektjét, hiszen a robotika és az automatizálás jelentős szerepet játszik az európai vállalati szektor növekedésében és hozzájárul a versenyképesség megőrzéséhez. Előrejelzések szerint a robotikai szektor 2025-re elérheti a 1,05 billió eurós bevételt. Az Epson elkötelezett az általunk fejlesztett robotok felhasználási körének kiterjesztése mellett – egy olyan világért dolgozunk, amelyben a robotok számtalan módon segítik az embereket, és költséghatékony megoldásokkal elégítik ki a piaci igényeket. Vállalatunk a következő hónapokban figyelemmel kíséri majd a folyamatot, amelyben a magyar csapat fantasztikus elképzelése valósággá válik. A pécsi csapat jelenleg a projekt megvalósíthatóságát vizsgálja, a tesztelés és a finomhangolás várhatóan ősztől kezdődik majd.” – tette hozzá Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője.

A döntést öt, a törvényhozás, az ipar és az akadémia területérőlérkező elismert robotikai szakértő hozta meg – Darwin Caldwell professzor, Olasz Technológiai Intézet; Eva Kaili, európai parlamenti képviselő; Dr. Paniti Imre, Magyar Tudományos Akadémia; Patrick Schwarzkopf, a VDMA Robotics + Automation vállalat ügyvezető igazgatója; Yoshifumi Yoshida, az Epson vezérigazgatója –, akik a németországi Meerbuschban ültek össze, hogy elbírálják a legjobb pályaműveket.

A pályázat másik magyar vonatkozása és egyben érdeme, hogy a zsűritagok között ott volt Dr. Paniti Imre, az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa is. „A robotika egy dinamikusan fejlődő iparág, ami az életünk részévé vált és egyre több teret nyer. Nem csak a gyártásban találkozhatunk robotokkal, de logisztikai folyamatokban, a mezőgazdaságban, vagy az egészségügyben is. Sőt, valószínű, hogy minden olyan területen elő fognak fordulni, ahol az embereknek monoton, nehéz fizikai, vagy veszélyes feladatokat kell végezniük. Nemzetközi viszonylatban abszolút látható a robotika jelenléte az egészségügyben és további alkalmazások várhatók. Például a távsebészetben már évek óta jelen van, mert a képzett specialisták nem tudnak mindenhova elutazni. Ugyanakkor az ápolásban vagy a fogászatban is láthatunk kollaboratív, illetve precíziós robotikai megoldásokat, csak hogy néhányat említsek. A 2018-as Gartner-féle Hype görbe alapján elmondható, hogy 5-10 évre tehető, mire a pályázatban is említett kiterjesztett valóság (AR) technológia "hétköznapivá válik", beépül mindenki életébe. Az AR most állítólag a kiábrándulási mélyponton található, ahol csak a technológiát megfelelően képviselők maradnak a piacon. Egy feltörekvő technológiát alkalmazni pl. az orvosi robotikában mi más, ha nem előremutató? Ugyanakkor a fejlesztési fázisban érdemes lesz folyamatosan szakorvosokkal is konzultálni.” - ​ mondta.

A beérkezett pályázatokról a következőket tette hozzá: „A zsűrit nehéz döntés elé állították, mivel igen jó és színvonalas pályázatok érkeztek be. Ugyanakkor látható volt a különbség a lelkes hallgatói csapatok és a nagy pályázatírói tapasztalattal rendelkező szervezetek között. Szoros verseny alakult ki és a versenyt meghirdetők nagylelkűségét mutatja, hogy több díjat osztottak ki az eredetileg tervezettnél.” A robotikai szakemberekből álló zsűri szigorú kritériumok alapján választotta ki a beérkezett pályázatok közül a legjobbakat. A robotok innovatív felhasználása, az oktatási cél és a készségfejlesztés mellett fontos szempont volt a projekt fenntarthatósága és nem utolsósorban az egyedisége is. A pécsi egyetemisták mellett öt másik kiemelkedő projekt nyert ipari robotot: